A nyúlfélék és kisrágcsálók táplálása


Általában elmondhatjuk, hogy a kisrágcsálók nevüket arról kapták, hogy fogazatuk egész életükön át növekszik, úgy a metszőfogaik, mint az őrlőfogaik egyenletes koptatásáról ezért folyamatosan gondoskodni kell.
Zömük döntően növényevő: természetes környezetükben a nyulak, csincsillák, a tengerimalacok és a hörcsögök megeszik a növények szárát, levelét, félérett terméseit, rügyeit, kisebb-nagyobb fák kérgét, azok gyökereit, érett magvakat, gyümölcsöket, és azt olyan arányban fogyasztják, amelyekre az egészséges fejlődéshez szükségük van. Néhányan közülük, például a hörcsögfélék, táplálékát állati fehérjékkel – magas kitintartalmú rovarokkal – folyamatosan ki kell egészíteni. 
Mások, például a deguk csak szaporodási időszakban igénylik ugyanezt.
A ketrecben-terráriumban tartott állatok részére a takarmányokat elsősorban a korábban gazdasági állatok részére is alkalmazott magvakból, növényekből állították össze. Ma azonban már nem csak fajtánként, hanem korosztályonként és különböző fajtabeli eltérések alapján speciális eledelek készülnek. Általában elmondható a kisrágcsálókról, hogy olyan magas nyersrost tartalmú táplálékra van szükségük, amelyek a fogak rendszeres koptatásához és az egészséges emésztéshez nélkülözhetetlenek.
A korábban általánosan használt magas tápértékű kukorica, napraforgó, szója magvak etetése eredeti formában háttérbe szorult; ma nem ezek a főeleségek, mert ami megfelelő a gazdasági állatok gyors növekedéséhez-hízásához, az korszerűtlen a társállatok etetésében.
Nem az a cél, mint egy broyler csirkénél, hogy 40 nap alatt 1,5 kg-os testtömeggel piacra kerülhessen, hanem elhízás nélkül, „fitten” hosszú éveken át tartásában örömét leljék tulajdonosaik. Fontos, hogy a zárt tartásban az állatok ne unatkozzanak, és az élelem megszerzése munkával járjon. Erre szolgálnak a különféle ízesített csemege rudak, melyek megszerzése kellő mozgással és munkával jár.

 
A gyártók ma arra törekszenek, hogy olyan alapanyagokból készüljenek a tápok, amelyek a kisrágcsálók eredeti élőhelyén is előfordulnak.
A tengerimalacok elesége sok fűfélét, gyümölcsöt, gyökeret, gyógyfüveket és gabonaféléket kell tartalmaznia, valamint ki kell egészíteni az eleséget C vitaminnal, mert hasonlóan az emberhez, a majmokhoz és egyes gyümölcsevő denevérekhez ezt nem tudja az állat szervezete előállítani.
A szíriai aranyhörcsögök olyan száraz, sivatagos területeken élnek, ahol a legkülönfélébb fehérje forrásokat is meg kell becsülni, ezért ha arra jár egy-egy kopogtató bogár vagy kisebb skorpió, akkor az is zsákmányul eshet. Azonban legnagyobb részben mégis az esős időszakokban fejlődő csekély növényzet magvai szolgálnak főeleségül, melyeket földalatti járataiban hosszú időn keresztül tárolnak. Mesterséges eleségeit kiegészítik gyógynövényekkel, szárított gyümölcsökkel (almával, banánnal, datolyával). A rövid életű sivatagi virágokat szárított vadrózsa bimbóval pótolják.
A törpenyulak ősei erdőszéleken, réteken, mezőkön éltek, ahol nyúlvárakba-üregekbe futottak a ragadozók elől. A kísérleti nyulakból hamarosan szobatiszta házi kedvencek, törpenyulak lettek. Fülük rövidebb, testtömegük kisebb, életük pedig jóval hosszabbá nőtt őseikénél. A réteken különféle gyógy és gyomnövényeket, gyökereket, friss hajtásokat-rügyeket ettek. A zárt tartásban élő nyuszik nevelésénél ügyelni kell arra, hogy a táplálék minden létfontosságú tápanyagot tartalmazzon, mely ugyanakkor nem vezet az egyes egyedek elhízásához és biztosítja az egészséges fogak kopását, a fogínybetegségek megelőzését és kellő rosttartalmat az egészséges emésztéshez. A mandula sok E vitamint és fehérjét, a hibiszkusz szirom sok C vitamint és illóolajokat tartalmaznak, melyek egyben antibakteriális hatásúak is. Valamennyi nyúlféle kedvenc eledelei a gyümölcsök, kerti zöldségek szárított és extrudált formái. Fontos odafigyelni az állat kalcium bevitelére, mert amennyiben ennek mértéke meghaladja az 1 %-os értéket, hosszú távon húgykövesedést okozhat.