Keresés |
Az Állattartás
A magyar lakosság hagyományosan állatszerető: a háztartások több mint
felében tartanak valamilyen állatot, kutyát, macskát, akváriumi halakat
vagy díszmadarat. Mostanában egyre több a kisrágcsáló, és nő az
egzotikus hüllőket kedvelők száma is. Magyarországi adatok
Az állatok társaink az idők kezdete óta, és az emberiség történelme
során ez a kapcsolat kiállta az idő próbáját. Ma már tudósok sora
tanulmányozza az ember-állat kapcsolatot, és egyre több kutatás által
alátámasztott bizonyítéka van annak, hogy az állatok jó hatással vannak
a testi és lelki egészségünkre.
Magyarországi adatok
A háztartások közel 40 százalékában, másfél millió magyar háztartásban
tartanak kutyát, macskát pedig 1 millió 60 ezerben. (Gfk. Piackutató
Intézet 2004-es adatai)
A TGI Magyarország 2003. évi adatbázisa alapján a magyar 14-69 éves
lakosság 50 százaléka tart otthon valamilyen kisállatot (kutyát,
macskát, díszmadarat, egyéb kisállatot), ez 3,781,000 főt jelent. A
legtöbben (a lakosság 38 százaléka) kutyát tartanak. 26 százalékuknak
van macskája, 5 százalékuknak díszmadara, 6 százalékuk pedig valamilyen
egyéb kisállatot (pl. hörcsögöt vagy tengerimalacot) tart.
Macskaeledelt a nők valamivel többen vásárolnak, mint a férfiak, ennek
az oka, hogy a nők inkább tartanak macskát otthon, mint a férfiak.
Ha további demográfiai különbségeket szeretnénk találni, akkor a
településtípus szerinti megoszlás lehet különösen érdekes. A kutyát
vagy macskát tartók körében a konzerveledel és a kutyakeksz vásárlása a
nagyobb városokban (Budapesten és a megyeszékhelyeken) jellemzőbb, mint
falun vagy az egyéb városokban. A zacskós eledelek esetében az egyéb
városok nem nagyon térnek el a nagyobb városoktól, de a falusiak
körében tapasztalt penetráció itt is kisebb. Megállapíthatjuk, hogy ott
az állatok házikoszttal való etetése jellemzőbb, ugyanakkor tudjuk,
hogy vidéken (leginkább falun és tanyán) a kutya-, illetve macskatartás
általánosabb.